A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételénekmegalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázishasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatásimódszerekkel

A projekt azonosító száma:	GINOP-2.3.2-15-2016-00004
A projekt címe:	A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételénekmegalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázishasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatásimódszerekkel
Weblap:	BALATONIHAL
A kedvezményezett neve:	Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A projekt tervezett befejezési dátuma:	2020.08.31.
A szerződött támogatás támogatási összege:	1 492 922 875 Ft
A támogatás mértéke:	100%

A projekt tartalmának bemutatása:

Részletes célok és várható eredmények: 1. A projektben kifejlesztésre és tesztelésre kerülnek világszinten is egyedülálló, őshonos halfajok természetes körülmények közötti ívását elősegítő eszközök (ívató platformok), amelyek hosszabb távon elősegítik az őshonos fajok szaporodását, így Balaton fenntartható halgazdálkodását. 2. Képalkotó szonáros technológiával vizsgáljuk a halak élőhelyhasználatát, amelynek eredményeit a sorozatgyártott ívató platformok kihelyezésénél használjuk fel. 3. Információt gyűjtünk a Balatonban és befolyó vizeiben előforduló halfajok populációbiológiai paramétereiről, amely elengedhetetlen a halállomány-menedzsment pontos és hatékony tervezéséhez. Az adatok aktualizálása különösen indokolt, mivel a legutóbbi hasonló felmérések óta eltelt időben a tó vízminősége jelentősen javult, ami komoly hatással van a halállományra is. 4. Kidolgozzuk az invazív (és a Balatonban tömeges) vándorkagyló (Dreissena sp.) haltakarmányozásban való hasznosításának alapjait, amely által csökkenthető a haltelepítések (elsősorban ponty) költsége. 5. Megvizsgáljuk az izolált balatoni garda és balin populáció eddig teljesen ismeretlen genetikai hátterét, ezáltal megőrzésük és esetleges mesterséges szaporításuk tervezhetővé válik. 6. Létrehozásra kerül két közösségi jelentőségű halfaj, a garda (Pelecus cultratus), a balatoni sudár ponty (Cyprinus carpio morpha hungaricus) és a kősüllő (Sander volgensis) balatoni állományának kétpólusú génbankja. Ezáltal egy esetleges havária esetén is megőrizhető az állomány. 7. Kidolgozzuk a kősüllő intenzív („tó a tóban”) való nevelését, amely által hatékonyabbá válhat a faj egyedeinek telepítése. 8. Megvizsgáljuk a Balaton eleddig teljesen ismeretlen szaprofita és patogén baktériumflóráját, majd létrehozunk egy olyan adatbázist, amely alapján, a víz fizikai-kémiai paramétereinek mérése mellett következtetni lehet a halpusztulások okára. 9. Alvállalkozóként bevont szakértő (MTA Állatorvostudományi Kutatóintézet) segítségével vizsgáljuk a halpatogén nyálkaspórás paraziták elterjedését, feltárjuk a Dreissena (vándorkagyló) fajok szerepét a Trematoda mételyek terjedésében, valamint kezeljük a tartástechnológiai fejlesztések során esetlegesen fellépő állategészségügyi problémákat. 10. “Early warning” rendszert fejlesztünk a rendszeresen problémát okozó Koi Herpesz Vírus kártételének mérséklésére és ezáltal a haltelepítések fajlagos költségének csökkentésére. 11. Térben strukturált módon vizsgáljuk meg a Balaton két legnagyobb abundanciájú idegenhonos fajának (ezüstkárász, busa) genetikai hátterét, így fény derül a balatoni állomány utánpótlásának forrására. 12. Műholdas technológiával felderítjük a csapatokban mozgó busák vándorlási útvonalait, amelynek ismeretében a szintén ezen projekt keretében fejlesztett fogóeszközöket a többi halfaj veszélyeztetése nélkül kihelyezve nagy tömegben távolíthatjuk el ezen idegenhonos faj egyedeit a tóból. Az őshonos fajok védelmének és az idegenhonos fajok állományainak visszaszorításának tudományos megalapozása az ökológiai kutatások középpontjában áll nemzetközi szinten is. Ezen tudomány- területeken különösen magas a gyakorlati problémák terepi vagy kísérletes megközelítéssel való megoldása. A mesterséges ívóhelyek kialakítására kevés példát ismerünk, az általunk elképzelt eszközfejlesztés alapja lehet akár egy nemzetközi szabadalomnak is. Az invazív vándorkagyló takarmányozásban való felhasználása nemzetközi szinten is nóvum. A fejlesztések tesztelése és az alapkutatás jellegű tevékenységek esetében nyert adatainkat megfelelő elemzése elvégzése után lehetőség szerint nemzetközi lapokban publikáljuk.